Laxenburgi kastély

Sisi és Ferenc József a Laxenburgi kastélyban, a „Bécs kapui előtti császári rezidencián” töltötte mézesheteit: ezek azonban magányos hetek voltak a fiatal feleség számára, akinek férje ekkor is a kormányzással volt elfoglalva. Ahogyan Ferenc József gyermekkorában megtanulta szeretni Laxenburgot, úgy szerette meg Erzsébet is a kastélyt övező kerteket, parkokat és erdőket. A nagy kiterjedésű terület nemzetközi rangú botanikai műalkotásnak számít. A kastélypark már a 14. századtól kezdve a Habsburgok kedvelt tavaszi és nyári rezidenciája volt.

Erzsébet két gyermekét hozta itt világra, köztük Rudolf koronaherceget, az uralkodópár egyetlen fiúgyermekét. A középkor óta a császári család birtokában álló kastélypark a 18. és 19. századi kertművészet nagyhatású példája. A 19. században Peter Joseph Lenné, a kor legnevesebb kertépítője fejlesztette tovább a parkot, aki a Starnbergi-tavon lévő Rózsák-szigetét (Roseninsel) is tervezte. I. Ferenc osztrák császár és magyar király, valamint Michael Riedl várkapitány idején egyedülálló építményeket, barlangokat, templomokat, sőt egy lovagi tornapályát is emeltek. A szintén az ebben az időben kialakuló festői táj értékes erdőivel, rétjeivel és vízfelületeivel mind a mai napig Európa legjelentősebb és legszebb történelmi kertjévé emeli a laxenburgi kastélyparkot.

A kastélypark központi építménye Franzensburg, egy lovagi erődítmény eredetihez hű másolata, amely az egyik dísztó mesterséges szigetén áll. Ez az „ónémet stílusú kerti lak” a romantikus klasszicizmus egyik legfontosabb műve volt az akkori dunai monarchiában. A műemlékvédelem alatt álló „Kaiserbahnhof” (Császári pályaudvar) a legrégebbről fennmaradt biedermeier pályaudvar Ausztriában, amely a cs. és kir. monarchia idejére utal vissza.

Jelenleg nincs hír.